Az ország felbolydul, mi meg csak dolgozunk…
Ma egész napunkat a föld alatt töltöttük. Csináltuk a dolgunkat, lambériáztunk a pincében. Egyszer csak csörren a telefon: Gyurcsány lemondott, nem mondott le, csak bizalmatlansági indítvány…
Csak kapkodtuk a fejünket jobbra-balra, de ha az embernek kevés ideje van, viszont annál több munkája nem tud informálódni. Telefonos kapcsolat időnként, plusz minimális információ, miután a családot riasztottuk és ők szétnéztek az interneten.
Szóval mi ebből az egész napos hír mizériából kimaradtunk. Viszont a lambériás nagyon ment, a betonfal egyenetlenségeit megoldottuk, és egész jól haladtunk is, már profi módon tudok előcsavarozni, szöggel a számban beszélni, illetve cifrákat káromkodni, ha mellé megy a kalapács.
És most mi lesz az országgal?
Jön Bokros? Nem, Bokros nem jöhet, pedig így utólag érdekes a felbukkanása Gyurcsány bejelentése előtt. Ha a közvélemény kutatások eredményeit tekintjük az emberek többsége üdvözítené, hiszen egyszer már letett valamit az asztalra. Viszont annyi mindent elvett. A szociálpolitikát szétzúzta, az emberek nagy része utálta, később azonban mégis átgondolták a csomagjának értelmezését.
Kit lehetne Gyurcsány székébe ültetni, akinek lenne képe végrehajtani azokat a reformokat, megszorításokat, ami helyrebillentené az országot? És akit támogatna is az ország?
És a Fidesz most mit csinál? Újra kell gondolniuk az eddig szlogenjüket, a Monnyon le!-t, az már bizonyos, és a „Gyurcsány takarodj! is idejét veszíti. A Fidesz érdekeit az szolgálná, ha nem a parlament egymás közt osztaná ki újra a lapokat, hanem az előrehozott választás keretében győzhetnének. Hát igen…
De vajon az elégedetlenkedő MSZP-s szavazók most mit szólnak, hogy Gyurcsány mégis kiállt, és az összefogást sürgette, melynek nem akar akadálya lenni. Szerintem sokan helyeselték lépését. Azok biztosan, akik az „Öszödi beszéd” őszinteségét is értékelték.
Az biztos, hogy két hétig mindenféle találgatások lesznek, mindenki szeretné eltalálni, hogy ki is kerül a vezetői posztba.
Sajnos ebből kimaradok, a holnapi termést sem fogom tudni elolvasni. Ennek oka egyszerű. Bármennyire is szeretnék a számítógép előtt ülni guvadó szemekkel a hírportálokat böngészve, holnap újra munka, jön a lambériázás második része.
Azért a férjemmel agyalunk majd rajta, de csak a lambéria után…