Kedves Család!
2,5 évig éltünk Franciaországban, onnan tértünk vissza - hogy miért, azt nehéz megmagyarázni (a "baráti kör" szerint azért, mert hülyék vagyunk). Amikor a magyarságtudatomat hoztam fel, többen kiröhögtek...
Emiatt nem ítélem el azt, aki külföldön próbál szerencsét - mi is megtettük, 2 hónapos picivel indultunk neki, és anyagilag nagyon jól jöttünk ki belőle. Ugyanakkor nem nézem jó szemmel azokat, akik kinn maradnak, elveszítik gyökereiket, fél év után már akcentussal beszélik a magyart, stb.
Pár jótanács:
- Fro.-ban elfogadták az OFFI féle fordításokat a hivatalos dokumentumokhoz (pl. házassági anyakönyvi kivonat), érdemes lenne utánakérdezni
- Nyugat-Európában a használt autó olcsóbb, mint idehaza. Vészhelyzetben én eladnám a magyar autót, hitel kipipálva, és kölcsönautóval költöznék ki. Kinn majd vennék egyet, ha nagyon kell, (bár a hollandok híresek arról, hogy kerékpárral mindenhová) mert magyar rendszámmal 183 napnál tovább nem lehet kinn maradni, le kell cserélni a rendszámot, holland kötelezőt + esetleg regisztrációt rá, ha az adott típust esetleg nem forgalmazták ott soha (ez elég gyakori eset, gondoljatok csak a nyugaton ismeretlen Renault Thalia-ra).
Írok még mást is, ha ez a bejegyzés a blog írójától pozitív üzenetet kap.

@demed: Köszönöm szépen az infókat, szívesen veszek más ötletet, tippet, mert sok olyan dolog van, aminek az ember nem is tulajdonít jelentőséget, mert nem ismeri, nem találkozott vele. Mi még az egész dologgal így vagyunk.
Miért indultatok el pont Franciaországba? És mi volt az ok, ami miatt elhagytátok ideiglenesen országunkat?

@Országelhagyó: Kedves Országelhagyó! Több indokból: beszélek franciául, így oda pályáztam EU ösztöndíjat, amit nagy szerencsével (Gondviselés révén) megnyertünk. A 2 évet kinn még megfejeltük egy féléves extra munkaviszonnyal, így jött ki a 2,5 év.
További (esetleg) hasznos dolgok:
- a skandináv országoktól eltekintve az élelmiszer, háztartási vegyiáru dolgok legfeljebb ugyanannyiba kerülnek, mint nálunk, esetleg olcsóbbak (vagy pl. egy része drágább (húsok), de másik része olcsóbb (gyümölcsök), mint pl. Spanyolországban). Emiatt felesleges pl. 10 csomag pelenkát vinni az útra (mi megtettük, és csak néztünk kinn, hogy ott olcsóbb...)
- Nyugat-Európában külön hálózatok vannak használt ruhák, bútorok és háztartási berendezések beszerzésére, amelyek ugyan vallási alapon szerveződnek, de bárki vásárolhat náluk - így pl. Franciaországban az Emmaus-okban mindig láttam arabokat is vásárolni. Az elv: a használt, de még működőképes dolgokat az emberek kidobás helyett ide viszik, ahol önkéntesek átnézik-megjavítják, és fillérekért eladják (székek, asztalok néhány euróért, stb.) A holland szervezet honlapja www.emmaus.nl/, és 15 városban vannak jelen. Bagó áron lehet felszerelni az albérletet, tehát teljesen felesleges a berendezés miatt aggódni. Mi Franciaországban 40 euróból felszereltük a nappalit (kihúzható 3 személyes kanapé, 2 fotel, dohányzóasztal, házhozszállítással), aztán Magyarországra való visszatérés előtti nap mindent visszaadtunk ingyen a közösségnek, akik ingyen elszállították.
- nagyon fontos az indulótőke. Hiába kap kinn a férjed munkát, egy csomó dolgot előre kell fizetni, pl. albérlet kaució stb. Ezért mondtam, hogy nem feltétlenül a magyar rendszámú kocsit kell hitelekkel törleszteni. Többet ér a hiteltörlesztések félrerakása a kinti indulási költésekhez, mint egy magyar rendszámú autó, nulla indulótőkével.
Majd még írok, ha lesz időm.

Üdvözlet Hollandiából!

Semmi szükség autóra. Bicajjal simán meg lehet élni, vagy ha lusta vagy tekerni, akkor ott a tömegközlekedés, ami össze sem hasonlítható a magyarral, igaz valamivel drágább is, de még így is sokkal olcsóbb, mint tömni a pénzt a parkoló automatákba, már ha egyáltalán találsz szabad parkolóhelyet az úticélod kilométeres körzetében.

@teotwawki:
A kocsit sajnos nem tudjuk eladni. Ennek egyszerű oka van, svájci frank hitel, és az elmúlt egy évben a törlesztések mellett csak a tőketartozás 100 ezer Ft.-tal nőtt. A legegyszerűbb nekünk is az lenne, ha meg tudnánk szabadulni tőle, de ahhoz ugyancsak pénz kéne!