Mitől magyar valaki?
Azon gondolkoztam tegnap, hogy mitől számít valaki magyarnak. Attól, hogy Magyarországon él? Attól, hogy magyar az anyanyelve? Hogy magyarul olvas? A magyar virtus jelentené a magyarságot? Vagy talán az, ha a nagy Magyarország térképet tekinti igazán mérvadónak?
Mitől más a magyar gondolkodás, mint a többi?
Aztán rájöttem, hogy ez egy nagyon összetett kérdés, hiába tűnik elsőre egyszerűnek. Rájöttem arra is, hogy egyénenként változik a válasz is, sőt maga a kérdés is egyénenként máshogy tevődik föl.
Számomra azért okoz ez most megoldandó feladványt, mert el fogjuk hagyni Magyarországot. Mindezek ellenére szeretnék magyarnak megmaradni. Szeretném, hogy a fiaimban is éljen a magyarságtudat. Szeretném, ha nem felejtenék el, hogy milyen volt itthon, ha emlékeznének mindenre. Persze ez nem teljesen fog sikerülni, mert az emlékek az ő korukban még nem rögzülnek annyira, kivételt ez alól csak néhány emlék képez, ami nagyon mély benyomást jelentett. (Nekem is alig maradt valamilyen emlékem az óvodás korból.)
Remélem majd kint sikerül magyarokkal találkoznunk, és kapcsolatot létrehozni. Úgy hallottam, hogy a külföldön élő magyarok összetartóak, segítik egymást. Hiszen olyan kapocs köti össze őket, ami elég erős ahhoz, hogy ne azt tegyék, amit tennének kis honunkban. Bízom benne, hogy a hagyományok őrzésében társakra találunk, és identitásunkat meg fogjuk tudni őrizni.