A tervezgetés fázisában az a szép, hogy az ember elengedheti a fantáziáját, és a folyton kattogó agynak ad valami komoly munkát.

Még azt sem tudjuk a férjem mikor válik Országelhagyóvá.

Még azt sem tudjuk, hogy a közös ünnep az- ő névnapja az én születésnapom, és előtte van 5 nappal a kisebbik trónörökös születésnapja, a nagyobbik fiúnk „másodnévnapja” - szóval igazi sátoros ünnep ez mifelénk hogy fog zajlani. Itthon lesz e mindenki? Ha nem,akkor hogy oldjuk meg? Internet?

De már ilyenkor is van pár fontos kérdés, aminek a válaszgyártása leköt, sőt örömet okoz.

Mit fogunk mindenképpen elvinni? A fényképeket, az biztos. A DVD gyűjteményünket, mert szükség lesz rá, ha magyar beszédet akarunk hallani. Pár könyvet… De melyikeket? És hányat? És mi alapján döntsek? A magyar atomnak jönnie kell, ez már biztos.  És a Rendületlenül? A hazaszeretete antológiával mi legyen? A súlya nehéz, akárcsak ennek a kérdésnek. Ha helyette befér 3 másik könyv, akkor mi a helyes döntés? A gyerekek meséskönyveinek mindenképpen kell helyet csinálni. De a Magyar népmesék is sokat nyom. Márai Füveskönyvének muszáj lesz helyet csinálni. De Merle sem maradhat itthon. És mi lesz azokkal a könyvekkel, aminek az olvasásába belekezdtem, de letettem, hogy ezt majd később befejezem? És a Cilike könyvek? Igaz, már rég olvastam őket, de nem tudnék végképp lemondani róluk. Érdekes, hogy a könyvek mennyire sarkalatos kérdést jelentenek számomra. Ha a ruhákról kell lemondani, ám legyen! De a könyveimről? Ez nehéz csata lesz!